Menu

A Zsolnay család és gyár történetét tekinthetik meg az érdeklődők a Zsolnay Negyedben

nobanner

A Zsolnay család történetéből nyílt állandó kiállítás a Zsolnay Negyedben nemrégiben, ahol nem csupán a család történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, hanem a Zsolnay-gyár fontosabb eseményeit is tanulmányozhatják.

A Zsolnayak által alapított gyár története és a magyar állam fontosabb állomásai megdöbbentő párhuzamot mutatnak egymással, így számos információt kaphatunk a kiállítást tanulmányozva mind a korról, mind országunk történetéről is. Ugyanakkor a gyár történetével szorosan összefonódik a család és azok tagjainak története is, amely bőven rendelkezik izgalmas fordulatokkal és történetekkel is. A gyár alapítása a Bach-korszakra tehető, és virágkorát az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt élte. Az első világháború okozta felfordulás azonban megakadályozta a további fejlődést, és el is halasztotta a második világháborút követő időszakra.

A Zsolnay porcelángyár működése során méltán vívott ki előkelő helyet a világ számos piacán, a világkiállításokon számos díjat nyertek el. A magyar ipar történetének is kiemelkedő szereplője volt a gyár, és a környező országokba éppúgy szállított kerámiákat, mint a világ távolabbi részeire.

Szinte kuriózumnak számít, hogy a gyár még ma is működik, és Pécs új városrészének kialakítása, a Zsolnay Kulturális Negyed is a nevükhöz köthető, melyet a pécsi önkormányzat alakított ki 2010-ben.

A gyár történetének néhány állomása

A gyárat 1852-ben alapította Zsolnay Miklós, a korábban tönkrement lukafai keménycserép manufaktúrára alapozva, amit később fia, Zsolnay Ignác vezetett. Ekkor még a kézi erő dominált az üzemben, inkább nevezhető manufaktúrának, mint gyárnak. Eleinte csak a helyi igényeket igyekeztek kiszolgálni, és mivel tőkével nem rendelkezett, nem tudta felvenni a versenyt a piacon.

Zsolnay Ignáctól az öccse, Vilmos vette át az üzem irányítását, és neki köszönhető, hogy a tönkremenetel helyett világhírűvé tudott válni. Kitartó munkával sikerült úgy felfejlesztenie az üzemet, hogy 1873-ban már kitűnően szerepelt a bécsi világkiállításon, aminek következtében sok megrendelést kapott külföldről. A család munkához való alázatát jól mutatja, hogy alkalmazottaik mellett ebben az időben a család tagjai is dolgoztak a gyárban, elsősorban a fejlesztésben és a vevőkkel való kapcsolattartásban.

Nem véletlen, hogy Vilmos gyermekei is belenőttek a „kerámiaiparba”, hamarosan Júlia és Teréz tervezték meg a kerámiák mintáit, ezek lettek aztán a legjellegzetesebb Zsolnay minták. Emellett a párizsi világkiállításon való kitűnő szereplés után sikerült betörniük a külföldi piacokra, és szélesítették repertoárjukat is: a kerámiák mellett épületek díszeit (Mátyás-templom, Országház, Iparművészeti Múzeum, stb.) is ők készítették.

Zsolnay Vilmos 1900-ban hunyt el, akkor fia, Miklós vette át a gyár vezetését, aki az ipari termelésre helyezte a hangsúlyt, és igyekezett kihozni a legtöbb profitot a gyárból. Az első világháború és az azt követő szegény időszak a Zsolnay gyáron is éreztette hatását. 1922-ben elhunyt Zsolnay Miklós, ezt követően örökösei gépesítették az üzemet és átálltak a porcelángyártásra. A gazdasági világválság még nagyobb visszaesést jelentett a gyár életében, amit követett a második világháború alatti stagnálás. Az üzemet 1948-ban államosították, több más hasonló gyárral egyetemben. Önállóságát csak 1982-ben sikerült visszaszereznie, ekkor még edényeket gyártott főként, majd ahogy nőtt a dísztárgyak iránti kereslet, úgy tudták ők is növelni termelésüket.

A privatizációt a Zsolnay gyár sem úszta meg, 1995-ben a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank lett a tulajdonosa, majd 1999-ben három céggé vált szét.

Napjainkban a gyár egy svájci állampolgárságú üzletember tulajdona.

(A kép forrása: zsolnaynegyed.hu)

Leave a Comment

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>